agyvérzés | magas és alacsony vérnyomás | érelmeszesedés | érszűkület | magas koleszterinszint
Szív és érrendszer problémái
Agyvérzés
A betegség az agy állományában keletkezett bevérzést jelenti. A vérzés az agy különböző területein jelentkezhet, ennek megfelelően alakulnak ki a tünetek. A betegség az agyban futó kis ér kitüremkedéseinek megrepedése következtében is kialakulhat, de előfordulhat, hogy az agyállomány területén „pattan” meg egy artéria. Ezen artéria elhelyezkedése határozza meg a megjelenő tüneteket.
A betegség kimenete függ a vérzés agyállományon belüli elhelyezkedésétől (pl. agytörzsi vérzés azonnal halálhoz vezethet), és a vérzés nagyságától, az érintett terület kiterjedésétől.
A betegségre elsődlegesen a magas vérnyomás hajlamosít. Ezen kívül ritkán előfordulhat valamilyen vérzési zavar következtében is, véralvadásgátló kezelés mellett, májbetegségekben, az agy daganatos betegségeiben. Sok esetben azonban nem állapítható meg a betegség oka.
A tünetek közül kezdetben az eszméletvesztés és a zavartság jellemző, a betegek gyakran hánynak, fejfájást panaszolhatnak. Emellett féloldali végtag gyengeség vagy bénulás jelentkezhet, előfordulhat féloldali érzészavar is. A kisagy érintettsége esetén hányinger, hányás, egyensúlyzavar, fejfájás, eszméletvesztés alakul ki.
Az agyvérzés helyének és súlyosságának megfelelően többféle kezelés létezik, ennek megállapítása és elvégzése mindig az adott orvos és kórház feladata.
A betegek mozgatásában gyógytornász nyújthat segítséget.
Az agyvérzés rizikótényezői között az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsír-anyagcserezavar, alkoholizmus, dohányzás, negatív stresszhatás, mozgásszegény életmód szerepel.
A beteg étrendjének összeállításában a dietetikusnak jelentős szerep jut. Az étrend energiatartalma a beteg tápláltsági állapotához igazodik, leggyakrabban csökkentett energiatartalmú, zsír- és koleszterinszegény, hozzáadott cukormentes, élelmirost gazdag. Fontos a beteg megfelelő vitamin- ásványi anyag és nyomelem ellátottságát biztosítani. Mint minden megbetegedésnél itt is nagy jelentőségű az antioxidánsok szerepe, melyekkel az érfal károsodás megelőzhető illetve kezelhető. (E- és C-vitamin jelentős bevitele, Lysin pótlás, omega3 zsírsavak megfelelő bevitele).
Fontos felhívni a beteg figyelmét, hogy a megbetegedés újra előfordulhat, ha nem változtat életmódján.
Agyvérzés megelőzésére szolgáló készítmények
Agyvérzés utáni felépülésre szolgáló készítmények
Magas vérnyomás
forrás: Wikipédia
Magas vérnyomás (hypertonia) betegségről beszélünk, ha a szisztémás artériás vérnyomás tartósan meghaladja a 140 Hgmm szisztolés és a 90 Hgmm diasztolés értéket(140/90).
A magas vérnyomás népbetegség
Már az emelkedett vérnyomás is károsodást okozhat a szervezetben, főleg, ha egyéb érrendszeri kockázati tényezők is jelen vannak. Téves az a felfogás, hogy előrehaladott életkorban magasabb vérnyomás-érték is normális, anélkül, hogy károsodást okozna. Éppen az idősebb emberek a veszélyeztetettek, ha magas a vérnyomásuk. A magas vérnyomás jelentős kockázati tényező az érrendszeri-, szív- és vesebetegségek kialakulásában.Általában nem okoz panaszokat, de szédülés, fejfájás, fáradtságérzet, nehézlégzés, orrvérzés, látászavarok, mellkasi fájdalom (angina pectoris), idegesség a magas vérnyomás jelei lehetnek. Legtöbbször a már károsodott szervek (szív) okoznak különböző tüneteket.
| vérnyomásértékek | szisztolés (Hgmm) | diasztolés (Hgmm) |
| optimális, normális | 115-129 | 75-84 |
| emelkedett | 130-139 | 85-89 |
| magas (I.stádium) | 140-159 | 90-99 |
| magas (II.stádium) | 160-179 | 100-109 |
| magas (III.stádium) | 180- | 110- |
A magas vérnyomás szövődményei
- Koszorúér-betegség (szívinfarktus-veszély)
- Szívelégtelenség
- Agyi szövődmények (agyvérzés - következményei: bénulás, beszédzavar, gondolkodási képtelenség stb.)
- Veseelégtelenség
- Érszűkület (ha cukorbetegséggel, dohányzással, magas vérzsírszinttel társul)
A magas vérnyomást kezelni kell, ha ismételten 140/90 Hgmm-nél nagyobb értéket mértek.
A magas vérnyomás kialakulásának okai
- öröklött, családi hajlam
- túlsúlyosság
- mozgáshiány
- stressz
- túlzott sófogyasztás
Magas vérnyomás kezelése, megelőzése
Az aklalmazott gyógykezelés mellett a beteg is nagyon sokat tehet egészsége érdekében. Gyakran a káros életmód megváltoztatása, mint például a dohányzás, alkoholfogyasztás abbahagyása, az étkezési szokások megváltoztatása már hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez.- sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk
- csökkentsük a só bevitelét
- az állati zsírokat növényi olajokkal helyettesítsük, a húst pedig hallal
- A legfontosabb a testsúly csökkentése a túlsúlyos, magas vérnyomásban szenvedő betegek számára. Hatásosabb, mint bármilyen gyógyszer! Minden leadott kiló 2 Hgmm-el csökkenti a vérnyomást.
- stressz megszüntetése
- Több mozgás. A mozgás kedvezően befolyásolja a zsír- és cukoranyagcserét, segít a fogyásban. Minél többet mozgunk, annál jobb.
Alacsony vérnyomás
Az alacsony vérnyomás önmagában nem betegség. Ritkán fordul elő, de igen kellemetlen lehet, mert jelentősen csökkenti a teljesítőképességet. Általában csak akkor alkalmaznak gyógykezelést, ha panaszt okoz (szédülés, ájulás), illetve ha okai között vérszegénység, szívritmuszavar, az izmok működésének zavara áll fenn, pedig az alacsony vérnyomás minden esetben orvosi kezelést igényel, hasonlóan a magas vérnyomáshoz.Egészséges vérnyomás fenntartását szolgáló készítmények
A szív és érrendszer csodálatos "gyógyszere": A fokhagyma
Érelmeszesedés
Dr. Elek Csaba nyomán
Az artériák (verőerek) oxigént és tápanyagokat szállítanak a sejtekhez, szövetekhez. Az egészséges artériák hajlékonyak, rugalmasak és erősek. Az érbelhártya sima, így a vér áramlása akadálytalan. Idővel azonban, a verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik, és merevvé válik. Az érelmeszesedés legjellemzőbb formája az atherosclerosis. Ilyenkor az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását. Az arteriosclerosis és atherosclerosis fogalmát gyakorta egymás szinonimájaként használják.
Előfordulás
Az érelmeszesedés - idővel - mindenkit érint. A koreai háborúban 18-20 éves halottak boncolásakor figyelték meg először, hogy már ebben az életkorban is fordulnak elő meszes plakkok, a folyamat tehát már fiatalkorban elkezdődik.Okok
A vérben a zsírok természetesen nem oldódnak, ezért szállításukhoz speciális fehérjemolekulákra (apolipoproteinek) van szükség.Az érfalba került zsírok idővel kalciumot kötnek meg, ilyenkor már meszes plakkról beszélünk. Érelmeszesedésre hajlamosító állapotok a magas vérnyomás, kóros vérzsírértékek, bizonyos kórokozók (Chlamydia pneumoniae), allergiás reakciók, dohányzás, a vér magas homocisztein tartalma, cukorbetegség, idült vesebetegség, elhízás, stressz, genetikai hajlam.
Érelmeszesedés a szervezetben bárhol bekövetkezhet.
Tünetek, megjelenési formák
Az érelmeszesedés tünetei attól függnek, hogy melyik artériát szűkíti be az atheroma, illetve a meszes plakk.A koszorúerek szklerotikus beszűkülése szívér-görcsöt (angina pectoris, e: angina pektórisz), szívinfarktust és a szívizmok lassú de folyamatos pusztulását eredményező cardiosclerosist (kardioszklerózis) okoz, melynek során a szívizmok helyét fokozatosan kötőszövet veszi át. Tünetei a ritmuszavarok és a fokozódó szívelégtelenség. Főként szívbetegségek vagy agyi elhalás miatt a fejlett országokban az érelmeszesedés a vezető halálok.
Az agyi erek meszesedése értelmi leépülést, heveny formájában agylágyulást okoz, mely maradandó bénulást hagyhat maga után. Máskor az agy állományának elhalását közvetlenül trombózis, embólia vagy roncsoló agyvérzés okozhatja.
A végtagok artériáinak elmeszesedése végtagelhalást eredményezhet. Az alsó végtag esetében járásra fokozódó, megállásra enyhülő fájdalom (claudication intermittens, e: klaudikáció intermittens = változó súlyosságú sántítás) formájában mutatkozik meg az érelmeszesedés, később az alsó végtag részben vagy egészben elhalhat (gangréna), ha a sérült eret időben nem operálják meg.
Sajnos tehát a meszes érelzáródás legtöbbször heveny életveszélyes betegség formájában jelentkezik. Ha a szövetek oxigénellátása helyreáll, a szövetelhalás elkerülhető. Ilyen betegség, pl. a TIS (tranzitórikus iszkémiás attak = átmeneti oxigénhiányos roham), amely agyérkatasztrófa képét mutathatja, de a beteg felépül. Az érelmeszesedés az erek falának zsákszerű kiöblösödésében, aneurizmában is megmutatkozhat.
Az érelmeszesedés tünetei a belek működésében is megmutatkoznak: kezdetben étkezés utáni görcsös fájdalmak ("hasi claudicatio"), melyet a bélfal elhalása, perforációja, majd hashártyagyulladás, szepszis követ.
A megelőzés legfontosabb eszközei
- Fordítson gondot a helyes, koleszterinszegény táplálkozásra.
- Tartsa rendben a testsúlyát.
- Sportoljon rendszeresen.
- Kerülje a dohányzást és a drogokat.
- Az esetleges hajlamosító alapbetegségek gondozása létfontosságú (pl. cukorbaj)
- Kerülje a stresszes életformát.
- Gondoztassa a vérnyomását.
A változókori ösztrogénpótlás javítja a vérzsír-értékeket, és közvetlenül is védi az érfalat. A változókor szakszerű gondozásával az érelmeszesedés folyamata jelentősen lassítható.
Érelmeszesedés megelőzésére szolgáló készítmények
Érszűkület
Az érszűkületi panaszok különbözőek, attól függően hogy, melyik érterület érintett. Leggyakrabban az alábbi megbetegedéseket okozhatják:
"Kirakatbetegség"
A beszűkült lábartériák miatt nem jut elegendő oxigén a lábakba és lábfejekbe, ez fájdalmat okoz járáskor ezért néha meg kell állni. Idővel a fájdalommentes szakaszok egyre rövidebbek lesznek és előfordul, hogy nyugalomban is fájdalon lép fel. Súlyos komplikációja alakulhat ki ("dohányos láb"), amikor a lábujjak és a lábfej teljesen ellátatlanná válik és ennek következtében elhal (gangréna). Ezekben az esetekben az amputáció szükséges lehet.Szíverek érszűkülete (angina pectoris)
Az angina pectoris megterheléskor rohamszerűen fellépő heves szívfájdalom, ami kisugározhat a hátba, a bal karba és állba. A szíverek(koronáriák) teljes elzáródása szívinfarktushoz, a szívizom egy részének elhalásához vezet. A szívinfarktus tünetei: heves, kisugárzó szívfájdalom, légszomj, verejtékezés, émelygés és halálfélelem.Agyi erek szűkülete
Csökkent agyi vérellátáshoz vezet. Sokféle tünetet okozhat, pl: szédülés, koncentrációzavar, értelmezési nehézségek vagy összezavarodás. Az agyi artériák azonnali elzáródásakor gutaütés lép fel. A tünetek az érintett artériák területétől függnek, leggyakrabban bénulások, beszéd-, látasi-, és érzékelési zavarok lépnek fel.Kiváltó okok
- magas koleszterinszint
- magas vérnyomás
- dohányzás
- cukorbetegség
- stressz okozta panaszok
- túlsúly
- mozgáshiány
- nem (férfiak hajlamosabbak)
- családi hajlam
- életkor
Megelőzés
Elsősorban a rizikótényezőket csökkentse! A láb vérellátási zavarai esetében alváskor a fejet kb. 15 cm-rel emelje meg és sokat mozogjon (lépcsőjárás) és tornázzon. Bizonyos anyagok folyamatos alkalmazása sokat segít a vérellátás javításában: gingko, fokhagyma és omega-3-zsírsav készítmények.A vérnyomást és a koleszterinszintet rendszeresen elllenőriztetni és az emelkedett szinteket megfelelően kezeltetni. Túlsúly esetén a felesleges kilókat leadni. Abbahagyni a dohányzást. Cukorbetegekben a megfelelően beállított cukorértékre figyelni. A stresszt lehetőleg megszüntetni vagy legalábbis minimálisra csökkenteni. Egészséges táplálkozásra és elegendő mozgásra figyelni.
Érszűkület megelőzésére szolgáló készítmények
Magas koleszterinszint
Forrás: vital.hu
Jó és rossz koleszterin
A koleszterin a szervezet normális működéséhez szükséges összetett vegyület. Az emberi test a koleszterin egy részét maga is képes előállítani, míg másik része a felvett táplálékból termelődik. Ha a vér koleszterinszintje azonban túl magas, akkor ez szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. A civilizált országokban minden 10. haláleset közül 4 ilyen betegségekre vezethető vissza, melynek hátterében – az örökletes tényezők mellett – a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, a stresszhatások állnak.Normális mennyiségben a vérzsírok csoportjába tartozó koleszterin több folyamatban is elengedhetetlen, pl. alkotóeleme az emésztésben részt vevő epesavaknak, és a nemi hormonok termelésében is szerepet játszik. Már jónéhány éve ismeretes, hogy a magas koleszterinszintnek milyen következményei vannak, többek között az érelmeszesedés, magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke. Azóta már azt is tudjuk, hogy koleszterinből két fajta van, és nem mindegy, hogy melyik értéke magas illetve alacsony.
A köztudatban e kétféle koleszterin a "jó" és a "rossz" névvel vált ismertté, de ennek ellenére sokan nincsenek tisztában vele, hogy melyik mit jelent, és milyen következményekkel bír, ha túl sok vagy, ha túl kevés van belőlük a vérben.
A szervezetünkben és az ételekben található telített zsírokból a máj állítja elő a koleszterint, mely testünk minden részén speciális fehérjékkel kapcsolódik össze és így kerül be a vérkeringésbe. Ennek a kapcsolódásnak, idegen szóval lipoproteinnek két fajtája van, az alacsony sűrűségű LDL, és a magas sűrűségű HDL. Az LDL – ezt hívják "rossz"nak – a májból a sejtek felé szállítja a koleszterint. Ha ebből túl nagy mennyiség van jelen a vérben, az érfalakat súlyosan károsíthatja, mégpedig úgy, hogy lerakódik az artériák belhártyája alatt keménnyé, merevvé téve azok falát. Ezt az állapotot hívjuk érelmeszesedésnek, melynek későbbi következménye lehet például a szívinfarktus.
Ezzel szemben a HDL, a "jó" koleszterin, a felesleges koleszterint kivonja a vérből, és visszaszállítja a májba, amitől csökken a fent említett állapot kialakulásának kockázata is. A májba jutott koleszterinből többek között epesavak képződnek, amelyek a táplálék emésztését segítik elő.
Mikor kell megijedni?
A fentiekből kitűnik, hogy nem mindegy, melyik koleszterinből van több vérünkben. A magas koleszterinszint több faktor függvénye: örökletes tényezők, a nem megfelelő táplálkozás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód egyaránt szerepet játszanak kialakulásában, de a mért értékek növekedhetnek az életkorral is. Optimálisnak az 5, 2 mmol/l nél alacsonyabb érték számít, ezt vagy laboratóriumi teszttel (vénából vett vérben) vagy gyorsteszttel (ujjbegyből nyert vércsepp analízisével) szokás mérni.A koleszterin alkotóelemeinek ("jó/rossz" arány) részletes meghatározása, csak akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett. A vizsgálatot célszerű 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kor felett évente elvégeztetni, különösen azoknak, akik valamelyik rizikócsoportba tartoznak. A rendszeres ellenőrzés azért is fontos, mert a magas koleszterinszint általában nem okoz panaszokat, viszont az időben diagnosztizált kóros állapot kezelésével számos szövődmény kialakulása megelőzhető. A sokáig tünetmentes állapotot kezelés hiányában azonban felválthatják a szív, érrendszeri károsodásokra utaló jelek, úgymint szédülés, mellkasi fájdalom, szorító érzés vagy égő, fájdalmas érzés a lábakban.
Magas koleszterinszint – hogyan tovább?
Szigorú rendszabályok, a diéta betartásával általában három hónapon belül látványos eredmény mutatkozik, ám ha ez nem hozza meg a kívánt eredményt, akkor gyógykezeléshez kell folyamodni. A természetes alapú táplálékkiegészítők között találunk olyat, amely gyógyszereknek kedvezően befolyásolja az érlemeszesedés által okozott szívés érrendszeri elváltozásokat, segítik a zsírtartalom normalizálását, a koleszterinszint csökkentését, a mészlerakódást okozó megnövekedett kalciumszint csökkentését, így elsősorban a szívinfarktus megelőzése szempontjából hasznos. Ha mellé még helyes életmódot folytatunk (dohányzás mellőzése, mozgás, egészséges étrend), máris sokat tettünk egészségünk megőrzéséért.Egészséges koleszterinszint fentartását szolgáló készítmények