A probiotikumokról
Az emberi szervezetben, a vékony-, vastagbélben élő - jótékony - baktériumok védenek a káros mikroorganizmusoktól, erősítik az immunrendszert, szabályozzák a béltraktus működését. Azonban bizonyos tényezők - például a nem megfelelő étrend, a stressz, a környezeti ártalmak, egyes betegségek, az antibiotikumos kezelés - hatására elpusztulhatnak. A kutatások szerint viszont a természetes probiotikumok rendszeres (a prevenciót szolgáló) bevitelével az egyensúly visszaállítható, ezáltal számos súlyos betegséget meg lehet előzni. Élelmiszer-technológiai, táplálkozás-élettani, egészségügyi szempontból a bifido-baktériumok és a lakto-bacillusok (tejsavbaktériumok) bizonyos fajai mutatták a legbiztatóbb eredményeket a vizsgálatok során.
Szerepük, hatásuk
A probiotikumok szerepét és egészségvédő hatását még vizsgálják a kutatók, de már az eddigi eredmények is figyelemreméltóak. Azt valószínűsítik, hogy néhány tejsav-baktériumfaj növelni tudja a szervezetnek a fertőzésekkel szembeni ellenállását, erősíti a bélflóra aktivitását - számos allergiát kiváltó tényezővel szemben -, illetve enyhítheti a gyulladásos bélbetegségek tüneteit. A probiotikus mikroorganizmusok serkentik az immunfolyamatokat és csökkentik a kórokozó baktériumok számát, ill. aktivitását a bélrendszerben.Nézzük tárgyszerűbben, miről is van szó:
A prebiotikumok számos élelmiszerben előfordulnak természetes állapotban. Gazdag benne pl. a csicsóka-, a cikóriagyökér, a vörös-, fok-, póréhagyma, az articsóka, bab, borsó, a zabpehely, búza, banán, tej és az érett sajtok. Az élelmezési gyakorlatban jellemzően az iparilag előállított tiszta készítményeket használják fel, amelyek lehetnek folyékony sűrítmények és porok, hatóanyag-koncentrációjuk pedig 40-95% közötti érték. A fentiekből láthatjuk, nagyon sok tényező befolyásolhatja negatív irányban a bélflóra összetételét. Így például a szennyezett, illetve a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az antibiotikumos kezelés, a besugárzás, a stresszes életmód, az utazási izgalmak mind a szervezet számára hasznos probiotikumok pusztulásához vezethetnek.
A probiotikus baktériumok képesek túlélni a gyomorsav és a vékonybél emésztőenzimjeinek pusztító hatását, s a vastagbélbe jutva, ott elszaporodva fejtik ki az említett jótékony hatást. A hazai lakosság egy részénél azonban ez nem történik meg, ebben az összefüggésben utalunk az alábbi adatokra.
Az antibiotikumok és a gyermekkor
Az egészséges bélflórát gyermekkorban még súlyosabban veszélyeztetik az antibiotikum kúrák, mert ezek a pozitív hatás mellett, hosszú távon, gyengíthetik az immunrendszert, mivel nem csak a kórokozókat pusztítják el, hanem a hasznos probiotikumokat is. Márpedig a gyerekkorban sérült immunrendszer a felnőttkori egészségre is kihat. Így közegészségügyi feladat lehet a bélflóra egyensúlyának visszaállítása, eredeti állapotának (integritásának) megőrzése.A probiotikum pozitív hatása, hogy a szervezet ellenálló képességét növeli, az immunrendszert - különféle allergénekkel szemben is - erosíti, a koleszterinszintet csökkenti, a szervezet vitaminfeldolgozását pedig fokozza. A probiotikum nem gyógyszer. Mivel természetes anyag, nincs káros mellékhatása. Az 1970-es évektől kezdve foglalkoznak a kutatók a probiotikus baktériumok emberi fogyasztásra történő felhasználásának lehetőségével.
Az első probiotikus terméket 1994-ben vitték piacra Japánban. Magyarországon egyre népszerűbbek a különféle funkcionális élelmiszerek - elsősorban tejtermékek, pl. probiotikus joghurtok és túró, ritkábban húskészítmények formájában. Kevesen tudják, hogy a probiotikus étrend-kiegészítők az élelmiszereknél lényegesen hatékonyabb módon juttatnak probiotikumokat a szervezetbe.
Sokfajta kórokozó fenyegeti egészségünket. Különféle bajainkra gyógyszereket szedünk, ám létezik olyan megoldás, amit több millió év gyártott "tökéletesre". Ez a szervezet saját védekező rendszere. A bélflórában élő probiotikus baktériumok évezredek óta teszik dolgukat - persze csak akkor, ha hagyjuk. De egy kicsit segíthetünk is nekik, ha a hiányzó mikrobákat külső eredetű, élő probiotikumokat tartalmazó élelmiszerekkel, vagy étrend-kiegészítőkkel pótoljuk.
A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. Ismereteink szerint minden tejsav-baktérium olyan anyagcsereterméket (metabolitot) termel, amely előnyös az ember egészségére, viszont nem minden tejsav-baktériumtörzs probiotikus. A probiotikus tejsavbaktériumok abban különböznek a közönségesektől, hogy egy részük túléli a gyomorsav, a vékonybélben pedig az epesavak és az emésztőenzimek pusztító hatását s így élve jutnak a vastagbélbe, ahol képesek elszaporodni és megtapadni a bélfalon.
Szervezetünk ellátása probiotikumokkal