Pages



allergia | nátha, felső és alsó légúti hurut, influenza | asztma | tüdőgyulladás


LÉGÚTI MEGBETEGEDÉSEK


Allergia

forrás: Házipatika.com

A világ különböző részein a légúti allergiás betegségek gyakorisága különböző, de mindenütt népegészségügyi probléma, Magyarországon a lakosság 25 százalékát érinti.
A légúti allergia
Legsúlyosabb formája az asztma, leggyakoribb pedig - a többnyire kötőhártya-gyulladással is kísért - allergiás nátha. A panaszok fennállásának időtartama alapján beszélhetünk szezonális és egész évben fennálló formákról. Az egész évben tünetet okozó allergének többnyire a lakásokban találhatóak (háziporatkák, háziállatok, penészgombák stb.), a szezonális panaszokat pedig többnyire a különböző növények pollenjei okozzák (a kültéri penészgombák jelentősége sem elhanyagolható, de a pollenekénél sokkal kisebb). Tél végén, kora tavasszal "virágoznak" a fák (ezek Magyarországon egyelőre még kevés problémát okoznak), májustól július végéig a különböző füvek, július közepétől október közepéig pedig a parlagfű és az üröm. Ritkaság, hogy valaki csak egy bizonyos pollenre legyen túlérzékeny. Az ország különböző területein végzett allergológiai vizsgálatok szerint az allergiás náthában szenvedő embertársainknak háromnegyed része allergiás a fűpollenre és hozzávetőlegesen ugyanennyien a parlagfű és az üröm pollenjére.

Légúti allergiának nevezzük összefoglaló néven mindazokat az allergiákat, amelyek valamiképp a légúti szerveket érintik, de ide szoktuk sorolni a szemet érintő allergiákat is.
Allergiás szénanátha
A legismertebb és leggyakoribb a szénanátha, helyesebben az allergiás nátha. Magyarországon a lakosság 15%-a küzd vele, a világon mindenhol 10-30% közötti a lakosság érintettsége.
A szénanátha tünetei az orrviszketés, tüsszögés, orrváladékozás és -dugulás nehezített orrlégzéssel, melyekhez szempanaszok, viszketés, könnyezés, kötőhártya-gyulladás, ödéma, szempirosság társulhatnak.

A szénanátha és az allergének
A betegek egy részénél az allergiás nátha csak szezonálisan jelentkezik, mivel az allergén is csak bizonyos időszakonként található meg a környezetben, mint pl. a pollenek. A lakásban található allergének viszont egész évben gondot okoznak.
Allergia évszaktól függetlenül egy fedél alatt élhetünk különböző penészgombákkal. A lakásban ezért ne legyen régi, málló, elszíneződött tapéta. A virágcserép fala, és a virágföld is kedvező élőhely az allergén spórájú penészeknek. A virágokat rendszeresen ültessük át friss földbe, és új cserepeket használjunk, vagy - ha nincs más megoldás, inkább mondjunk le róluk.
A penészgomba-spórák a természetben szezonálisan fordulnak elő, elsősorban ősszel, illetve eső utáni szeles időben. A szezonális allergiákat azonban többnyire pollen okozza.
Az allergia diagnózisa
Az elsődleges cél az allergia okának kiderítése, melyre legalkalmasabb a bőrpróba. Már előtte kikérdezik azonban a beteget, illetve kisgyermeknél a szülőket, mikor szokott jelentkezni az allergia. (Sokan megfigyelik, hogy nyárfa pelyhének megjelenésekor kezd tüsszögni az allergiás. Nos, ekkor biztosan lehet tudni, hogy az ekkor virágzó pázsitfüvekre allergiás a beteg, mivel a nyárfa pelyhe nem lélegezhető be, és nem is jellemző allergén.)
A bőrpróbáról azonban tudni kell, hogy három évesnél fiatalabb gyermekeknél hamis negatív reakciót adhat, ezért a pontos diagnózis csak vérvétel utáni, allergénspecifikus IgE-vizsgálattal állítható fel, amely költséges, de mindenki számára elérhető vizsgálat.
Kezelés
Első teendő az allergének kerülése. A tollallergia könnyebben kiküszöbölhető, de a pollenek elől elmenekülni már nem olyan könnyű. A kezelésnek alapvetően két formája és célja van, az egyik a tünetek kialakulásának megelőzése, a másik a már kialakult tünetek kezelése.
A légúti allergiáknál többnyire valamely nyálkahártya idült - több hónapig, de legalább több hétig tartó - gyulladásáról van szó, ezért a kezelés során gyulladáscsökkentőket alkalmaznak.
A tüneti kezelésnél a különböző orrcseppek és spray-k nagyon jók. Lehetőleg korán, még az allergén szezonja előtt el kell kezdeni adagolni a szemtünetek kialakulásának megelőzésére kifejlesztett készítményeket.
Az allergén ismeretében a megelőző kezelés egyik nagyon hatékony formája az allergia mérséklésére irányuló, ún. hiposzenzibilizáció, amelyről érdemes tudni, hogy gyermekeknél sokkal hatékonyabb, mint később, felnőtt korban. Ha alkalmazása mellett döntenek, akkor a beazonosítottak közül ki kell választani azt a 2-3 allergént, amelyek a legagresszívabbak, és amelyeket a legnehezebb elkerülni. Ezekkel érdemes kezdeni a kezelést, a többi allergént csak később lehet sorra venni. Egyszerre ugyanis 3 allergénnél többre nem érdemes hiposzenzibilizálni. A fapolleneknél például sokkal nehezebb elkerülni a füvek pollenjeit. Formáját tekintve a leghatékonyabb az injekciós hiposzenzibilizáció, de van tablettás és orrcseppes változata is, amelyeket gyermekeknél célszerű lehet alkalmazni.
A kezeletlen szénanátha gyakran asztmává alakulhat, de a kisgyermekek ismételten előforduló, lázmentes légúti megbetegedéseinek a hátterében is állhat valamilyen allergiás reakció, főként, ha még három éves kora után is visszatér. A legkisebbek asztmájának hátterében az esetek 90%-ában szintén valamilyen allergiás ok keresendő.
Allergének a környezetünkben
Allergiás problémák kezelésére és megelőzésére szolgáló készítmények

Nátha, felső és alsó légúti hurut, influenza

forrás: Informed

A náthát vírusok okozzák és 5-7 nap alatt magától meggyógyul. A közönséges vírusos náthát nem lehet gyógyítani, a gyógyszerek csak a tüneteket gyógyítják. A nátha tünetei: orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, torokfájás, köhögés, hörgőváladék pangás.
Az influenzát is vírus okozza, de rendszerint súlyosabb, mint a nátha. Az influenzában általában több ember betegszik meg a téli hónapokban egyszerre. Az influenza tünetei: láz, esetleg hidegrázás, ízületi és izomfájdalom, általános rossz közérzet, általában csekélyebb orrfolyás, mint a náthánál, száraz köhögés.
Láz és fájdalom gyakran kíséri a náthát vagy az influenzát. A láz a szervezet egyik védekezési módja a fertőzés leküzdésére. A láz megemeli a normális testhőmérsékletet, és ezzel barátságtalanná teszi a környezetet a baktériumok és vírusok számára. Sajnos a legtöbb baktérium és vírus alkalmazkodott, és nem zavarja a magasabb testhőmérséklet. A magas láz rendszerint jelzi, hogy súlyosabb betegségről van szó, mint a nátha vagy az influenza. Ha a gyermeknek magas láza van, orvost kell hívni. Végtagfájdalom nem gyakori a náthánál, inkább influenzára jellemző.
A náthát több, mint 100 vírustörzs okozza, ezért védőoltás nincs, az influenza vírustörzsek ellen azonban van védőoltás, de nem ad védettséget mindegyik törzs ellen, a vírus nagyfokú változékonysága miatt.
Attól függően, hogy melyik vírus okozta a fertőzést, milyen a vírus fertőzőképessége, virulenciája és milyen a szervezet ellenállóképessége, kondíciója, könnyebb vagy súlyos általános gyulladás fejlődik ki. Kisgyermekek, idősebb emberek, idült tüdőbetegségekben, vagy orrmelléküreg-gyulladásban szenvedőknél igen gyakran szövődmények lépnek fel. Az orr és a garat gyulladása ráterjedhet a hörgők nyálkahártyájára, sőt magára a tüdőre is.
A nátha és az influenza tünetei rendszerint egy hét alatt elmúlnak. Ha a tünetek változatlanok, vagy az alábbiak közül bármelyiket észleljük, orvost kell hívni: duzzadt nyaki nyirokcsomók, nagyon fájós torok, vagy nyelési nehézség, fülfájás, súlyos orrmelléküreg fájdalom, vagy nyomásérzékenység, állandó magas láz, súlyos, állandó fejfájás, légszomj, légzésre fokozódó mellkasi fájdalom, sárga, zöld vagy rozsdaszínű köpet esetén.
A nátha orrfolyást okozhat. Az orrfolyás akkor keletkezik, amikor a szervezet a hisztamint szabadítja fel, hogy védekezzen a vírusok ellen. A tiszta, híg váladék, az orrfolyás állandó és igen zavaró lehet. A váladék elszíneződése (általában sárga, fehér, vagy zöld színű), baktérium által okozott fertőzést jelezhet. A nátha és az allergiák az erek kitágulását és az orrnyálkahártya és az orrmelléküregek nyálkahártyájának duzzadását okozhatja. Ez a duzzanat okozza az orrmelléküregek feszülésének és az orrdugulásnak a tüneteit. Az orrcseppek használatával a melléküreggyulladás megelőzhető. Ha a felső légúti fertőzés kapcsán erős fejfájás lép fel, mindig gondolni kell orrmelléküreg gyulladás lehetőségére is. Általában, ha egy hétnél tovább tart a lázas szak, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert előfordulhat, hogy szövődmény tartja fenn a lázat. Sárgás-zöld köpet bakteriális fertőzésre utal.
Mivel a közönséges náthát okozó vírusok ellen speciális szerünk nincsen, lázcsillapító, hurutoldó, esetleg orrcsepp adására a kellemetlen tünetek rendszerint egy-két nap alatt megszűnnek. A helyi kezelésre használt szerek: helyi érösszehúzó hatásúak, helyi gyulladáscsökkentők, helyi antihisztaminok (allergia elleni szerek) lehetnek.
Közösségben előforduló légúti hurutos betegségek
A nyári meleg napok elmúltával, az ősz, majd a tél beköszöntével gyakoribbakká válnak a közösségbe járó gyermekek légúti betegségei. Ha az éjszakák a nappalokhoz képest már hidegek, ha a kicsik hosszabb ideig üldögélnek játék közben a hideg, nedves homokban, ha szeles hidegre vált az idő, előbb-utóbb megjelenik a torokgyulladás, a nátha, esetleg makacsabb arcüreggyulladás, köhögéssel járó hörghurut, sokak réme a kruppos köhögés és a középfülgyulladás.
A közösségbe járó köhögő, tüsszögő gyermekek egymást fertőzik, a gyógyulás pedig legtöbbször hosszadalmas folyamat és a betegség egy idő múlva ismét visszatér. A szervezet működésének harmonizálása, saját öngyógyító erőinek mozgósítása, az immunrendszer erősítése révén a természetes alapú, gyógyhatású készítmények is lehetőséget kínálnak az akut betegségek gyógyítására és a betegségek megelőzésére.
A tíz legjobb étel a megfázás gyógyítására
Nátha, felső és alsó légúti hurut, influenza kezelésére és megelőzésére szolgáló készítmények

Asztma

forrás: Wikipédia

Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából fakad. A gyulladás miatt a légutak igen érzékenyek és erősen reagálnak olyan anyagokra, amelyekre egyébként allergiásak vagyunk, vagy amelyek irritálják a tüdőnket.
Előfordulása
Az asztma a gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegség világszerte. Az utóbbi időkig elöfordulási gyakorisága növekedett, az elmúlt években stagnálni látszik. Elsősorban a fejlett nyugati országokban gyakori; az egyes országok között nagy különbségek észlelhetőek, 0,5-től 10 % ig. Az előfordulási gyakoriság valószinűleg összefügg a nyugati életvitellel.
Kórélettana
Az asztma pontos okát még mindig nem ismerjük. Örökletes hajlamnak biztosan van szerepe. Ismerünk már számos "asztma gént".
A légutak (hörgők) nyálkahártyájának krónikus gyulladása a jelenleg ismert legfontosabb elváltozás. A gyulladást a nyálkahártyában nagyobb számban jelenlévő fehérvérsejtek (elsősorban eosinofilok, de makrofágok és neutrofilek is), hízósejtek tartják fenn számos gyulladásos mediátort termelve. Ezek közül a hisztamin, és az interleukinok a legismertebbek. A tartós gyulladás a hörgők falának átalakulásához, károsodásához vezet hosszútávon, amit az orvosi nyelv "remodelling-nek" nevez. E folyamat során az asztmára jellegzetes időleges hörgőszűkület fokozatosan tartós, maradandó szűkületté alakul. A tartós gyulladás a szöveti károsodás mellett valószínűleg oka a légutak kóros túlérzékenységének (hyperreaktivitás) is. Ez azt jelenti, hogy a hörgők, különböző hatásokra (pl.:allergének, hideg levegő, cigarettafüst, vírus) gyors beszüküléssel reagálnak.
Asztmás roham, rosszullét alkalmával a kislégutak beszűkülnek. A szűkületet a légutakat (hörgőket) bélelő nyálkahártya duzzanata, a fokozott váladéktermelés és a hörgők falában lévő simaizmok összehúzódása okozza. A légutak szűkülete elsősorban a kilégzést nehezíti, mivel kilégzéskor nő a mellkasban a nyomás és a beszűkült kislégutak jóval előbb elzáródnak. E miatt a tüdőben több levegő marad a kilégzés végén a mellkast mintegy felfújt állapotban tartva. Mindez a gázcsere romlásához vezet. Eleinte oxigénhiányt, súlyosabb esetben a széndioxid leadás csökkenését is okozva.
Tünetei
Sípoló légzés, köhögés, mellkasi szorító érzés és légzési nehézség (fulladás), szapora légzés, a mellkas felfújt állapota (hyperinflatio), a légzési segédizmok használata (orrszárnyi légzés, bordaív alatti behúzódás). Súlyos roham esetén elkékülés (cyanosis) és légzési elégtelenség, mely néha, akár halálhoz is vezethet. Tünetek már kisgyermekkorban jelentkezhetnek. Leggyakrabban 3 éves kor után, de bármely életkorban kialakulhat asztma. A tünetek jelentkezhetnek rövid légzészavar vagy roham formájában például fizikai terhelés, allergiás reakció után. Máskor légúti fertőzéstől kiváltva akár napokig is eltarthatnak. Súlyos asztmásoknál a tünetek folyamatosan jelen maradhatnak éveken át.
Kezelése
Az asztma ma még nem gyógyítható, de a legtöbb beteg gyógykészítményes kezelés mellett tünetmentes, vagy csak minimális tünetei vannak.
Az allergiás asztmásoknál fontos az allergiát kiváltó anyagok kerülése, eltávolítása a beteg környezetéből. Ez háziállatok estében mint, macska, kutya viszonylag egyszerű, de háziporatka vagy méginkább füvek, fák virágpora esetében sokkal nehezebb, gyakran lehetetlen. A dohányfüst bizonyítottan káros, ezért mind az aktív és a passzív dohányzás kerülendő.
A gyógykészítményekkel való kezelés fejlődése az elmúlt évtizedekben jelentős javulást hozott az asztmás betegek tömegeinek életében. Az asztma kezelésében használt szereket alapvetően két csoportba szokás sorolni:
  1. Hörgőtágítók vagy rohamoldó szerek
  2. Gyulladáscsökkentő szerek
A rendszeres sportolás kedvezően hat az asztmára. A magashegyi levegő, bizonyos barlangok klímája szintén kedvezően befolyásolja az asztmát. Egyes esetekben a pszichoszociális problémák megoldására pszichoterápia is szükségessé válhat.
Megelőzése
Legfontosabb, hogy a fent említett kockázatot növelő tényezőket minél hamarabb, lehetőleg már a magzati kortól kezdve (pl. kismama ne dohányozzon) semlegesítsük. Sajnos a szennyezett környezetünkből származó kockázatot nem tudjuk kiiktatni, ezért rendkívül előnyös, ha folyamatosan karban tartjuk a természetes védekező mechanizmusunkat - az immunrendszerünket. Erre nagyszerű gyógynövény alapú készítmények vannak forgalomban.
Immunrendszer erősítése asztma megelőzése és kezelése céljából

Tüdőgyulladás (pneumonia)

forrás: Wikipédia

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége. Jellemző rá a légzőhólyagocskák gyulladásos izzadmánnyal való telítődése. Leggyakrabban bakteriális fertőzés okozza, ritkán vírus, gomba, vagy más parazita, maró gőzök, gázok vagy egyéb tüdősérülés is okozhatja.
Tünetek
Levegővételre, köhögésre fokozódó oldalszúrás, gyors, nehéz vagy fájdalmas légzés. Láz, verejtékezés, köhögés, majd köpet ürítése, izzadás. A tüdőgyulladásos beteg általában igen fáradt, levert, közérzete rossz. Súlyos formájában szapora pulzus, felületes, kapkodó légzés, szederjes nyálkahártyák, alacsony vérnyomás.
A tüdő felett hóropogásra, szörtyögésre emlékeztető hang hallható, a normál légzési hangok pedig gyengék. A vérképben többnyire jelentősen megemelkedik a fehérvérsejtek száma. Biztos diagnózist a mellkas röntgenfelvétele adhat.
Kezelése
A tüdőgyulladás kezelésében fontos az ágynyugalom, a lázcsillapítás, a köhögés csillapítása. Baktérium ellenes kezelést is szoktak alakalmazni, ami a vírusos formára hatástalan, de a szövődmények kialakulását akadályozza.
Tüdőgyulldás megelőzése és kezelése céljából alkalmazható gyógykészítmények

témakörök