Gyógyulj!

A helytelen táplálkozás - amely részben a rohanó életforma, részben a nem megfelelő minőségű élelmiszerek fogyasztásának következménye - rengeteg embernél vezet emésztési problémákhoz. A lassú, nehéz emésztés igen gyakori panasz. Puffadás, nehéz gyomor, savas reflux, hasi görcsök, gyomorkorgás, hányinger: ezek a problémák alapvetően a modern életforma következményei.

Reflux

A gyomortartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (reflux) gyakori jelenség, élete folyamán minden ember észleli, ki gyakrabban, ki ritkábban. Bizonyára olvasóink többsége is szenvedett már e jelenség legfőbb tünetétől, az étkezés után jelentkező gyomorégéstől. A visszacsorgó gyomortartalom savanyú vagy keserű szájíz érzésével jár. Ritkábban lép fel mellkasi fájdalom, krákogás, köhögés és egyéb légúti tünet, valamint nyelési zavar, fogyás és vérzés is, de ezek már súlyosabb, kivizsgálást igénylő folyamatot (nyelőcsőgyulladást) jeleznek.
A reflux azért jön létre, mert a nyelőcső átmenetében lévő záróizom – melynek szerepe, hogy gátat szabjon a táplálék, a savat és fehérjebontó enzimet tartalmazó gyomornedv, esetleg epe visszaáramlásának – valamilyen oknál fogva elégtelenül működik. Bizonyos étrend (pl. zsíros, nagy mennyiségű ételek), életmódbeli tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás), testhelyzetek (előrehajlás, fekvés) és egyes gyógyszerek kiválthatják vagy súlyosbíthatják a tüneteket. Jelentős hajlamosító tényező az az anatómiai elváltozás is, amikor a gyomor egy része a rekeszizom fölé kerül. Súlyos esetekben azonban nyelőcsővizsgálat, életmódbeli változás és hosszan tartó kezelés válhat szükségessé.

Gyomorrontás

Tipikusan ünnepi betegség. A nagy mennyiségű étel vagy ital elfogyasztása könnyen vezethet a gyomor „túlterheléséhez”. Elsősorban az alkohol, az erős fűszerek, a túl savanyú vagy sós, nagyon zsíros, forró esetleg jeges ételek és italok jöhetnek szóba kiváltó tényezőként. Okként szerepelhet az ünnepi étek igen gyors fogyasztása, és a rágás tökéletlensége is.
A heveny gyomorhurut általános tüneteket (gyengeség, fejfájás, hőemelkedés stb.) és gyomorbélrendszeri panaszokat (lepedékes, fehér nyelv, hányinger, hasmenés, teltségérzés stb. okozhat. Ilyenkor a gyomor „kímélése”, koplalás, a tünetek kezelése szükséges, majd fokozatosan vissza kell térni a megszokott étrendre.
A „másnaposság” kisebb-nagyobb alkoholmennyiség elfogyasztása után több órával kezdődő kínzó fejfájás, hányinger, hányás, szomjúságérzés, étvágytalanság, rossz kedélyállapot, fáradtság, izgatottság, kézremegés kialakulásával járó tünetegyüttes. Súlyossága az elfogyasztott alkohol mennyiségétől és az egyéni érzékenységtől függ. A jelenség oka a pulzusszám, vérnyomás, vércukorszint változása, egyes hormonok és agyi ingerületátvivő anyagok eltérései. Tüneti kezelésre a panaszok megszűnnek.

Ételmérgezés

Gyomorrontást és hasmenéssel járó bélgyulladást különböző vírusok és baktériumok illetve az utóbbiak által termelt mérgezőanyagok is okozhatnak. Számos étel elkészítéséhez használunk tojást: vigyázzunk arra, hogy az friss és tiszta legyen, valamint megfelelő helyen, hűtve tároljuk. A nem mélyhűtött csirke bőrén is megtapadhatnak esetleg Salmonella baktériumok, ezért a csirke feldolgozására és megfelelő hőkezelésére (70°C felett a baktérium elpusztul, így a főzés, a sütés, kirántás védelmet nyújt a fertőzés ellen) fordítsunk különös gondot. Fertőzés forrásai lehetnek továbbá a nem megfelelően mosott zöldségek, gomba, kagyló, tejtermékek, krémmel töltött sütemények is. Ha ugyanattól az ételtől több személy is megbetegedett, akkor alapos a gyanú, hogy vírus, vagy baktérium okozta ételmérgezésről van szó.
Ezen kórokozók hányással és hasmenéssel járó gyomor és bélhurutot eredményezhetnek. Az esetek 90%-ában a fertőzés enyhe, magától megszűnik. Ilyenkor az elvesztett folyadék pótlására, a tápcsatornát nem terhelő, tejmentes ételek fogyasztására kell törekedni. Súlyosabb a fertőzés magas láz (38,5°C feletti), véres, vagy 4-5 nap után sem csökkenő hasmenés, jelentős hasi fájdalom, kiszáradás jelentkezésekor. Valószínűleg ekkor a kórokozó már gyulladást váltott ki az emésztőcsatornában. A beteg állapota azonnali kórházi elhelyezést igényelhet a folyadékpótlás biztosítása és az esetleges kezelés céljából. Időseknél, csökkent védekezőképességűeknél és krónikus betegségben szenvedőknél a fertőzés súlyosabb kimenetelű lehet.

Epebántalmak

Nagy mennyiségű vagy zsíros ételek heveny epekőrohamot idézhetnek elő ismert epeköves betegeknél, de a betegség jelentkezhet így első alkalommal is. Ha a kő beszorul az epehólyag kivezetőcsatornájába és az így lezárt hólyagban fertőzés jön létre, epehólyaggyulladásról beszélünk. A koplalás vagy néhány napos diéta enyhe esetekben elegendő. Többnyire azonban kórházi ellátásra van szükség a folyamat súlyosságának, a kialakuló sárgaság okának felderítésére és megfelelő kezelése céljából.
A hasnyálmirigybetegek ilyen ünnepi alkalmakkor is csak könnyen emészthető, zsírszegény, egyszerre kisebb mennyiségű ételt fogyaszthatnak. Epekőbetegség mellett jelentkező, továbbá tekintélyes mennyiségű, zsíros ételek és nagyobb mennyiségű szeszes ital elfogyasztása után heveny hasnyálmirigygyulladás jöhet létre. Ez mindenképpen kórházi kezelést tesz szükségessé, mivel nemritkán a mirigy elhalása, fertőzést követő tályogképződés, a bélműködés leállása, veseelégtelenség, a keringés összeomlása és légzészavar veszélye fenyeget.

Gyomor- és bélhurut

A gyomorhurut a gyomornyálkahártya heveny gyulladása (gastritis acuta). A heveny forma különféle élelmiszerek hatására, savak és lúgok okozta helyi elváltozások, allergiás eredetű, esetleg vírus okozta gyulladások nyomán figyelhető meg. Vezető tünetként hányás, gyomorégés, bűzös lehelet és hasmenés jelentkeznek. Az idült gyomornyálkahártya-gyulladás a szájban zajló gyulladások, a helytelen étkezési szokások, a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a fűszerek okozta irritáció következtében jön létre. A betegség gyomor (és néha bélrendszeri) panaszok (hányinger, felböfögés stb.) formájában nyilvánul meg. Az idült gyomornyálkahártya-gyulladás talaján olykor rosszindulatú folyamat (rák) alakulhat ki a gyomorban. A kezelés nem lehet hatásos a kiváltó tényezők radikális megszüntetése nélkül, amit savlekötők, nyálkahártya bevonók egészítenek ki.
A bélhurut (enteritis) a belek gyulladása, melyet számos tényező okozhat, mint például gyógyszerek, kórokozók. Jellemző tünetei a véres hasmenés, illetve hasi görcsök.
Minden előjel nélkül lépnek fel, és általában nem tartanak tovább három napnál. Ez alatt az idő alatt viszont olyan súlyos fájdalom és fáradtság jelentkezhet, hogy a beteg képtelen kikelni az ágyából.

A "kötelező" antibiotikum?

Legjellemzőbb tünet a gyakori hasmenés és hányás. Szerencsére nem súlyos betegségről van szó, de mindenképpen vegyük komolyan! A fő veszély, ami ellen védekeznünk kell, a kiszáradás. A legveszélyeztetettebbek a gyerekek - különösen a csecsemők- és az idős emberek, akiknél a szomjúségérzet egyébként is csökkent -elégtelen -mértékű az évek előrehaladtával.
Annak ellenére, hogy a panaszok kiváltó oka az esetek 90%-ában vírusos eredetű - amikor az antibiotikumok tudvalevőleg nem használnak - gyakran antibiotikus kezelésre kerül sor, ami ezekben az esetekben nem hogy használna, hanem inkább ront a beteg állapotán, mert (többek közt) az amúgy is megviselt bélflóra baktériumállományát is pusztítja...

Követendő szabályok a táplálkozásra vonatkozóan

• Sok vizet igyunk, kis mennyiségű adagokban; akár evőkanalanként. Fogyasszunk ásványvizet vagy forraltvizet, a gyomorra nyugtató hatású gyógyteát
• Néhány napig együnk kevesebbet és kímélőbbet
• Ilyenkor tanácsos előtérbe helyezni a vízben főtt rizs fogyasztását; viszont kerüljük a tejtermékeket, a rostos élelmiszereket, a kávét, teát, az alkoholtartalmú italokat és a csapvizet

Néhány higiénés tanács

• Ne használjunk másokkal közös (még a gyerekkel sem) evőeszközt, poharat, törülközőt
• Minden WC-használat után alaposan, azaz meleg vízzel és szappannal mossunk kezet
• Rendszeresen és speciálisan erre a célra szolgáló fertőtlenítőszerrel tisztítsuk a WC-t
• Pénz használata, tömegközlekedéssel történő utazás, másokkal való gyakori kézfogás után szintén alaposan mossunk kezet

---

Készítmények gyomor- és bélhurut esetére

---

Gyomorégés, savtúltengés, reflux

Szegycsont mögötti, néha torokba, karba kisugárzó, égő érzés. Étkezés után illetve testhelyzetváltoztatásra fokozódhat, de meg is szűnhet.
A leggyakoribb okok: GOR (gastro-oesophagealis reflux), egyszerű étrendhiba, gyomorhurut (esetleg Helicobacter pylori fertőzés), gyomor- és nyombélfekély, rekeszsérv (hiatus hernia), gyógyszer mellékhatás, idegesség.
Ritkább okok: nyelőcső fekély, nyelőcső visszér, gyomorrák
Néha szívinfarktus esetén a beteg nem fordul orvoshoz, mert a tünetek gyomorégés képében jelentkeznek. A gyomorégés savcsökkentő hatására elmúlik. Ha mégsem szűnik a fájdalom, vagy a nyakba, karokba sugárzik, esetleg izzadással, gyengeséggel társul, azonnal orvoshoz kell fordulni!
Idegfeszültség, alkati tényezők, tavaszi, őszi időjárás, kiadós étkezések, alkoholfogyasztás gyakran fokozott savtermeléssel jár, ami gyomorégést, görcsös felhasi fájdalmat, hasmenést okozhat. Ez természetesen alkalmilag fordul elő. Ha gyakran ismétlődik, rendszeresen visszatér, többről lehet szó, orvoshoz kell menni. Az egyszerű gyomorégés kezelhető a vény nélkül kapható savcsökkentőkkel, egyéb betegségek azonban nem.

Reflux (GOR, GERD)

Gyakori diagnózisa a korszerű eszközökkel végzett gastroenterológiai vizsgálatoknak a gastrooesophagealis reflux (GOR=GERD). A betegség lényege az, hogy a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe. A problémát a gyomorsav jelenti és a gyógyítás célja a visszajutott sav mennyiségének csökkentése. A gyomorégés röviddel étkezés után, lefekvéskor jelentkezik. A beteg gyomorégésre ébredhet. A fekvő helyzet súlyosbítja a gyomorégést, mert a sav így könnyebben kerülhet a nyelőcsőbe, sokan ezért félig ülő helyzetben alszanak. A betegek savanyú szájízről, puffadásról, hányingerről öklendezésről panaszkodnak. A fájdalom bizonyos ételek, alkoholfogyasztás, kávéivás után fokozódik. A legfontosabb különbség az egyszerű gyomorrontás és a GOR között az, hogy a reflux-szal járó gyomorégés rendszeresen fordul elő, nem alkalmilag, bizonyos ételek, italok után.

---

Készítmények Gyomorégés, savtúltengés, reflux megelőzésére

---

Gyomor- és nyombélfekély

A peptikus fekély a gyomor- és nyombélnyálkahártya "kisebesedése", melyet a gyomorsav okoz. A sav először izgatja a gyomornyálkahártyát, gyomorhurutot okoz, majd az idő múlásával az állapot romlik, fekély alakul ki. A sav izgató hatása gyomorvérzéshez, a gyomorfal perforációjához vezethet. A vérzés életveszélyes lehet. A savtúltermelésnek bizonyos bakteriális fertőzés (Helicobacter pylori) mellett szerepe van a gyomor- és nyombélfekély képződésében, ezért savtermelést csökkentő gyógyszerekkel igyekszünk az általa okozott betegséget megelőzni. Ha a panaszok okozója a Helicobacter pylori, a kezelés a baktérium antibiotikummal történő kiirtásából áll (eradikáció).
A peptikus fekély helyétől függően beszélünk gyomorfekélyről és nyombélfekélyről.
A gyomorfekély tünetei: gyomorszáj táján jelentkező rendszertelen fájdalom, étkezésre a fájdalom fokozódik, savcsökkentők hatására csökken, fogyás, a kórelőzményben tartós alkoholfogyasztás, aszpirin vagy NSAID-ek (a nem szteroid gyógyszerek aszpirin-szerűek, mozgásszervi fájdalmak csökkentésére)
A nyombélfekély tünetei: gyomorszáj táján jelentkező maró fájdalom, reggel nincs fájdalom, délelőtt jelentkezik, étkezésre a fájdalom csökken, de 2-3 órával az étkezés után újra jelentkezik, savcsökkentők hatására csökken. A beteg gyakran éjszaka a fájdalomra ébred.

---

Gyomor- és nyombélfekély megelőzését, kezelését elősegítő készítmények

---

Vastag- és vékonybélgyulladás

Fekélyes vastagbél-gyulladás (kolitisz ulceróza)

A colitis ulcerosa (CU) a vastagbél nyálkahártyájának diffúz, kifekélyesedő gyulladása. A gyulladás nem terjed rá a bél izmos falára, de legtöbbször a vastagbél és végbél teljes hosszában fennáll. Évente 100.000 főre 3-4 új eset jut. A betegek jellemző életkora 20-40 év.
Tünetek: Jellemző tünetei a gyakori véres-nyákos székletürítés, friss vér távozása a végbélből.
Esetleges szövődmények: rosszindulatú daganat, extrém béltágulás (toxikus megacolon), vérmérgezés, súlyos vérzés, ritkán heges bélszűkület. Rosszindulatú elfajulás a betegség 10 éves fennállása után jelentkezik, rendszerint többgócú, gyorsan képez áttéteket.
Esetleges komplikációk: Erős vérzés, perforáció, a vastagbél bénulása (toxikus megakolon), vérmérgezés, hasi tályog, hashártya-gyulladás fordulhat elő.
Kiváltó okok: Génhiba, autóimmun folyamat, sőt, lelki tényezők szerepe is.
Mit tehet Ön: Véres széklet esetén mindenképp forduljon orvoshoz. Ennek oka akár daganat is lehet.

Megelőzés:

Idült esetben fontos a rendszeres kolonoszkópia és szövettani vizsgálat a rákos elfajulás megelőzésére. A kiújulás megelőzésének legfontosabb eszköze a megfelelő étrend. A kolitiszes beteg diétájának lényege az alábbiakban foglalható össze.
Szükséges a sok folyadék fogyasztása, naponta sokszor, kisebb adagokban. Fontos a mesterséges vitaminpótlás szájon keresztül, esetleg injekció formájában. Tünetmentes időszakban fogyasszon magas rosttartalmú ételeket a székrekedés megelőzésére. Heveny fellángolás esetén jól felszívódó egyszerű cukrok fogyasztása javasolt a bélelzáródás megelőzésére. Az általános tejcukor intolerancia miatt kerülje a tejtermékek fogyasztását. Fontos a fokozott fehérjebevitel, főként zsírszegény hús, hal, tojás formájában. Kerülni kell a koffein, alkohol és mesterséges édesítőszerek fogyasztását. Hatékonyan pótolja a kalóriát és csökkenti a gyulladást a halolaj és lenolaj. Fontos a bélflóra karbantartása probiotikumok segítségével.

Crohn-betegség

A Crohn-betegség (CB) a tápcsatorna idült gyulladásos kórfolyamata. Leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszát (ileum) érinti, de gyakorta kialakul a vastagbélben és végbélben is. A gyulladás az egész bélfalat beszűri és kiterjedt hegesedéseket hagy maga után.
Tünetek: A CB legjellemzőbb tünete a hasi fájdalom és idült hasmenés. Végbélvérzés, fogyás és láz is előfordul. A vérzés lehet súlyos és tartós is, emiatt gyakori a vérszegénység. Gyakori a többszörös hiánybetegség a tápanyagok felszívódásának elégtelensége miatt. A betegség lefolyását a heveny fellángolások és a változó hosszúságú tünetmentes periódusok jellemzik.
Esetleges komplikációk: A CB leggyakoribb szövődményei a hiánybetegségek, vérzés, vérszegénység, általános testi leromlás, bélszűkület, bélelzáródás, valamint a sipolyképződés a bél és más belső szervek, ill. a bőrfelület között.
Kiváltó okok: Valószínűleg autoimmun betegség.
Megelőzés: A CB megelőzésére hatékony módszerrel nem rendelkezünk. Annyi bizonyos, a dohányzás fokozza a betegség súlyosságát és a heveny fellángolások gyakoriságát. A dohányzás mellett az ételallergia és a családi halmozódás is fokozottabb kockázatot jelent. Az aminoszalicilsav származékok tartós szedésétől várható a heveny fellángolások gyakoriságának és hevességének csökkenése. Az általános testi leromlás megelőzésében fontos a kalória-, főként szénhidrátokban gazdag, vitamindús táplálkozás.

A Crohn-betegek étrendje

Gyakorlatilag a kolitisz esetén alkalmazandó diéta. Szükséges a sok folyadék fogyasztása, naponta sokszor, kisebb adagokban. Fontos a mesterséges vitaminpótlás szájon keresztül, esetleg injekció formájában. Tünetmentes időszakban fogyasszon magas rosttartalmú ételeket a székrekedés megelőzésére. Heveny fellángolás esetén jól felszívódó egyszerű cukrok fogyasztása javasolt a bélelzáródás megelőzésére. Az általános tejcukor intolerancia miatt kerülje a tejtermékek fogyasztását. Fontos a fokozott fehérjebevitel, főként zsírszegény hús, hal, tojás formájában. Kerülni kell a koffein, alkohol és mesterséges édesítőszerek fogyasztását. Hatékonyan pótolja a kalóriát és csökkenti a gyulladást a halolaj és lenolaj. Fontos a bélflóra karbantartása probiotikumok segítségével.

---

Bélgyulladásos betegségek megelőzését, kezelését elősegítő készítmények

---